Arthur Kipps (Radcliffe) fiatal �gyv�d, akit otthon egy n�gy�ves kisfi� v�r, �s nem el�g, hogy idejekor�n meg�zvegy�lt, m�g meg�lhet�si gondokkal is k�zd. Nem csoda h�t, hogy elv�llalja a mindent�l t�vol es� kis faluban �ll� k�ria felm�r�s�t egy kis plusz p�nz �s a f�n�knek val� bizony�t�s rem�ny�ben. A falusiak igencsak bar�ts�gtalan viselked�se ellen�re makacsul ragaszkodik a feladat elv�gz�s�hez m�g azut�n is, hogy a saj�t szem�vel megbizonyosodhat r�la, a h�z val�ban k�s�rtet j�rta. S�t, a munk�ja �rdek�ben elhat�rozza, hogy felg�ngy�l�ti a szellem �gy�t, de min�l t�bbet tud meg, ann�l nagyobb titkokkal tal�lkozik, amellyel nem csak �nmag�t sodorja vesz�lybe.

A XIX. sz�zadi Angli�n�l keresve sem lehetne jobb helysz�nt tal�lni egy klasszikus k�s�rtet-sztorihoz, A fekete ruh�s n� cselekm�nye is ebben a korszakban j�tsz�dik. Adott egy, a kietlen t�j f�l� magasodva fenyeget� kast�ly, egy p�r tucat lakos� falu, sok furcsa hal�leset �s egy elkeseredett idegen, aki minden figyelmeztet�s ellen�re bolygatni akarja a m�ltat – innen el�g egyszer� kital�lni, mi v�r r�nk a film m�sf�l �r�j�ban. A t�rt�net az ilyen t�pus�, szellemes horrorokt�l megszokott �ton halad el�re, de sosem lesz unalmas, mert nem fullad k�zhelyekbe, csup�n nem �j�t semmit a m�r bevett �s m�k�d� form�kon. Minden tekintetben klasszikus filmmel van dolgunk, ami nem hagy hi�ny�rzetet maga ut�n, pontosan azt adja, amire jegyet v�ltottunk.

 Teszi ezt egy l�legzetel�ll�t�an gy�ny�r� k�rnyezetben, ami egyszerre r�miszt� �s hihetetlen�l �rdekes. A h�z tipikusan az a fajta �p�let, amelyben kisgyerekk�nt mindenki b�j�csk�zni szeretne, k�zben m�gis minden sarkon f�lne befordulni, h�tha ott les r� a sz�rny. A fekete ruh�s n�ben ez sz� szerint �gy is van, a h�zat k�s�rt� fiatal n� szelleme bossz�ra szomjazik, �s aki csak a h�zba l�p, azt r�vid �ton hal�lra r�miszti. De az �ltal�nos ijesztget�s jelenetek mellett (amelyek, legyenek ak�rmennyire is kisz�m�that�ak, mind el�rt�k, hogy feln�tt fejjel is be-becsukjam a szemem, vagy kicsit szorosabban markoljam a karf�t) tal�n m�g r�miszt�bb az, ahogy a gyerekeket �ll�tja a k�z�ppontba. Mert egyr�szr�l mindig sokkal f�j�bb, ha egy gyerekkel t�rt�nik valami tragikus, m�sr�szr�l viszont az is ezerszer r�miszt�bb, ha �ppen egy gyerek k�vet el valamilyen sz�rny�s�get. Az, hogy mindk�t oldal mark�nsan jelen van a filmben, kifejezetten borzongat�v� teszi. Ugyan�gy az antik gyerekj�t�kok „hidegr�z�s-faktor�t” is sok film kihaszn�lta m�r (kinek ne bors�zott volna m�r a h�ta egy-egy t�lzottan �leth� porcel�nbab�t�l), de ezut�n a film ut�n gondolkod�s n�lk�l kidob�ln�m az �sszes felh�zhat�s j�t�komat, ha lenn�nek m�g.

A sz�n�szekre sem lehet panasz, Radcliffe minden el�zetes k�telyem ellen�re bebizony�totta, hogy a szem�veges var�zsl�fi�n k�v�l k�pes m�s karaktert is hihet�en, �rz�ssel megform�lni. A szerep pedig, minden „harrypotteres” �thall�sa ellen�re (hossz� vonat�t, k�d�s angol t�j, term�szetfeletti jelens�gek) szerencs�s v�laszt�snak bizonyult a sz�n�szi feln�tt� v�l�shoz. A m�ltba helyezett cselekm�ny �s az �tlagember-figura el�gg� elemeli h�s�nket a sikersorozatt�l ahhoz, hogy ne hasonl�thassuk �ssze ezeket, Radcliffe j�t�ka pedig az els� pillanatt�l kezdve kiz�rja, hogy Arthur Kippsen k�v�l b�rki m�snak k�pzelj�k �t a v�sznon. A mell�kszerepekben felt�n�, olyan elismert brit sz�n�szek, mint Ciar�n Hinds vagy Janet McTeer pedig tov�bb emelik a szerepl�g�rda f�ny�t.

A fekete ruh�s n� klasszikus, okosan fel�p�tett, rejt�lyes �s ijeszt� film, ami azzal emelkedik ki, hogy – ak�rcsak a val�s�gban – nem szolg�l minden k�rd�sre bombabiztos v�lasszal. Ha pedig mag�t a sztorit v�letlen�l m�gis �sszemosn�nk m�s filmek�vel, a meglep� v�gkifejlet gondoskodik r�la, hogy sok�ig pontosan eml�kezz�nk r�.