XVI. Benedek k�t �vvel ezel�tt kelt level�b�l id�z a mil�n�i napilap, amelyben az akkor m�g Joseph Ratzinger b�boros, a hittani kongreg�ci� prefektusa azt �rja, hogy J. K. Rowling k�nyvsorozata „alattomos cs�b�t�s”, olyan csal�di kalandt�rt�net, amely „megrontja a fiatalokat”.

� AP

A lev�l 2003. m�rcius 7-�n kelt; Ratzinger akkor a hittani kongreg�ci� �l�n �llt, amely a v�res eml�k� inkviz�ci�t ir�ny�t�, az�ta m�r megsz�nt Szent Hivatal ut�dja.

A mil�n�i lap szerint most az �rtatlan arc� Potter az �jabb r�mk�p a katolikus egyh�z sz�m�ra, ak�rcsak kor�bban a szak�llas Marx. Ratzinger nem l�thatta a k�nyvet, s m�gis a lelkek megront�j�nak min�s�tette.

J�llehet a katolikus k�nyvesboltok nem tett�k m�g cenzori tilalmi list�ra, mint a Da Vinci-k�d (Dan Brown k�nyve) k�tet�t, amely az egyh�zi int�zm�nyekb�l ki is tiltatott, ugyanakkor arra sem tettek �g�retet, hogy el�bb vagy ut�bb nem vetik ezt a k�nyvet jelk�pesen m�gly�ra.

� AP

A La Repubblica internetes kiad�s�ban m�r h�rom olyan nyilv�noss�gra ker�lt Ratzinger-lev�lr�l �r, amelyben a bajor p�pa m�g b�borosk�nt �lesen kirohant a Potter-k�nyvek ellen, nem fukarkodva az „alattomos, k�s�rt�, l�lekpuszt�t� hat�s�” jelz�kkel. A La Repubblica szerint a Potter-sorozat kiad�j�nak el�g k�nyes a helyzete, miut�n a katolikus egyh�z feje Harry �s a m�gia t�ntor�thatatlan ellenfele.

Ugyanakkor a m�lyen katolikus h�v�knek tekintett olaszok csaknem harminc sz�zal�ka �let�ben egyszer vagy t�bbsz�r m�r fordult seg�ts�g�rt asztrol�gushoz �s m�gushoz, az olasz fiataloknak pedig csak 15 sz�zal�ka j�r a vas�rnapi mis�re.

Az olasz lap szerint a katolikusok a katekizmus most kiadott r�vid�tett v�ltozat�val k�v�nj�k ellens�lyozni a Potter-hat�st.